Szerző: Váróczi Ákos | Vásárlógyártó tippek
Nemrég olvastam egy idézetet egy amerikai üzletember elemzőjétől, aki azt mondta: „Azt hiszem, elértük a plafont az árak emelése terén. A fogyasztók nem bírják tovább.”
Igazán?
Talán felhagytak azzal, hogy megtöltsék benzinnel az autójuk tankját, vagy visszafogták az étkezéseiket, netán a hölgyek lemondtak a sminkről?
Természetesen nem.
A leértékelt vagy sérült akciós termékeket keresik vagy a vissza nem térő ajánlatokat?
Hát persze, hogy az utóbbit.
Szerinted ez alapján tényleg nem emelhetsz árat?
Nem.
Nézd, az elmúlt években a legtöbb kiskereskedő kitartott az árak szinten tartásában abban a reményben, hogy meg tudják tartani a vásárlóikat. Ez a kereskedőkre, a forgalmazókra, a gyártókra és a kiskereskedőkre egyaránt vonatkozott.
De ugyanezek a kiskereskedők most már rájöttek arra, hogy a gazdaság javulást mutat, ezért igyekeznek behozni a korábban elnyelt veszteségeiket. Ezért jön az infláció – mindenhonnan.
Ezzel párhuzamosan meg vagyok arról győződve, hogy igenis létezik az a téves feltételezés a kereskedők körében, miszerint a vevők tudják mi mibe kerül nekik, és hogy az alacsony ár jelenti az életben maradást sokak számára. Ez olyan, mintha a vevők lennének az ’árszakértők’. Ez szerintem csak halandzsa.
Az alulárazás, amivel sokan megpróbálják rávenni az embereket, hogy náluk vásároljanak, hosszútávon nem működőképes üzleti modell. Természetesen bárki vásárolhat piaci részesedést, de valahol valaki állja a számlát – a tulajdonos vagy a részvényesek.
Egy szakmai beszélgetésen megkérdeztem, ki mekkora haszonkulccsal dolgozik. Egy öreg motoros felnevetett és azt kérdezte: „Úgy érted, mennyinek kellene lennie, vagy úgy, hogy mit kell tennem ahhoz, hogy mozogjon?”
Most őszintén. Valljuk be magunknak. Ha megkérdeznénk a vevőinket, mennyit akarnak fizetni akármiért, azt felelnék, hogy semmit.
Tökéletesen megfőzött, felvágott, előrágott és villára tűzött steakre, hogy ne legyen más dolguk, csak lenyelni. És mindezt csupán azért, hogy egy jót egyenek.
Oké, ezt talán eltúloztam, de talán érted, mire gondolok.
Sokan úgy érzik, hogy manapság minden drámaian felül van árazva. Ám a kereskedő által a gyártónak vagy forgalmazónak fizetett összeg közötti felár fedezi egy hagyományos bolt minden költségét, és a hagyományos árpolitikai szemlélet szerint csak aprópénzt keresnek minden egyes terméken.
A munkaerő költségei emelkedtek, mert a gazdaság javulásával az alkalmazottak több pénzt keresnek. Az anyagköltségek, valamint számos egyéb díj és költség szintén csak nőtt.
Ha kiskereskedőként nem emeled meg annyira az áraidat, hogy nyereséges legyél, akkor el fogsz vérezni.
Nem fognak megkoronázni azért, mert több terhet vállalsz azért, mert a vevőid nyomást gyakorolnak rád az árcsökkentés miatt. Neked csökkentened kell az esetleges adósságaid vagy kintlévőségeid, de ezt csak akkor tudod megtenni, ha több profitot termelsz és nem kevesebbet.
Ha mindent megteszel azért, hogy kivételes élményt nyújts mindenkinek, aki belép az üzletedbe, ha a vevőid simán elsétálnak a versenytársaid mellett, hogy nálad vásároljanak, mert plusz dolgokat adsz, akkor miért nem kéred meg az árát?
Ne veszítsd el a profit iránti szenvedélyed, mert különben könnyen elveszítheted az üzleted.
Váróczi Ákos a VÁRÓCZI Üzletberendezés ügyvezetője Ákos megreformálta saját iparágát azzal, hogy a klasszikusan offline vásárolt termékeiket elsőként kezdték webáruházban is értékesíteni. Magyarország mellett még Romániában és Szerbiában is van saját üzletük. Közgazdász és 3 gyermek büszke édesapja.