Menü
Tippek ruhabolt tulajdonosoknak: fazonok, ruhadarabok. De mi micsoda?
Szerző: Váróczi Ákos | Üzletberendezés
Szerző: Váróczi Ákos | Üzletberendezés
A konfekció- és kötöttáruknál a szín mellett különösen fontos a fazon, a szabásvonal, a varrások, hajtások, egyéb technikák alkalmazása. Az, hogy milyen fazont válasszunk, és milyen fazonelemeket alkalmazzunk, elsősorban a testalkattól, a kortól és a nemtől függ.
Egyes fazonelemeket aszerint is változtatunk, hogy milyen alkalomra szánjuk a ruhát.
Nadrágot kortól, nemtől és testalkattól függetlenül mindenki viselhet. A nadrág készülhet elegáns, alkalmi, hétköznapi, vagy éppen sportos változatban.
A nadrágon elhelyezhetünk különböző zsebeket. A zsebnek funkcionális és díszítő jellege van.
A különböző helyeken elhelyezett zsebfajtákkal a testalkat hatása változtatható.
A szoknya a nadrághoz hasonlóan az extrém minitől a maxiig terjedhet, és lehet szűk, szűkülő, egyenes, vagy lefelé bővülő. Fazonja az egybeszabott lapszoknyától a 8, vagy akár több részből szabottig igen változó.
A testalkat és a fazon közötti összefüggések hasonlóak, mint amelyeket a nadrágnál már megismertünk, azonban a szoknya fazonválasztéka jóval szélesebb.
A vékony combúaknak, és laposabb fenekűeknek előnyös a csípőig egyenes, majd rakott, vagy hajtásokkal bővülő alj.
| Magas, vékony nők: | romantikus stílusú, hosszú, bő, fodros, combközépig, vagy térdig érő szoknya |
| Arányos alkat: | szűk, testhez simuló szoknya, vagy bármilyen bővebb fazon |
| Magas, molett: | lágy anyagú, hosszú, bő szoknya, vagy csípőtől lefelé bővülő fazon |
| Alacsony molett: | maxi magas sarkúval, A-vonalú hosszú szoknya |
| Lapos popsi: | nagy farzsebes szoknya, rakott szoknya |
| Tömzsi láb: | A-vonalú hosszú szoknya |
| Rövid derék, hosszú láb: | csípőszoknya |
Az ing a férfiak viselete, a blúz pedig női ruhadarab. A lényeges különbség a kettő között a gombolásban van: az ing balról jobbra, a blúz jobbról balra gombolódik.
A blúzok azonban ma már nem csak gombos változatban készülnek, gyakorlatilag a legkülönfélébb fazonú női felsőket is a blúzok közé sorolják.
A blúz eredendően elegáns ruhadarab volt, ma már az anyagától, szabásától, színétől függ, hogy hétköznapi, üzleti, vagy alkalmi viselet-e.
Az inggel egyszerűbb a helyzet, kisebb az anyag- és fazonválasztéka. Az alkalmi, üzleti és hétköznapi ingek között kisebb az eltérés. Egy viszonylag egyszerű ing is lehet alkalmi, ha hozzá öltönyt veszünk fel. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az ing és a blúz sok ember ruhásszekrényéből csak alkalmi, esetleg üzleti célból kerül elő.
Az ing szinte minden férfinak, fiúnak jól áll, elengedhetetlen darab a férfi ruhatárában. Az inget hordhatjuk nadrágon kívül, vagy nadrágba tűrve, de öltönyhöz, elegáns viseletként nem ajánlott kívül hordani.
A rövid lábúak számára kevésbé előnyös a nadrágon kívül hordott hosszabb fazon, mert tovább rövidíti a lábat, a kívül hordott ing viszont vékonyít, segít eltakarni a pocakot, nagyobb feneket.
Az ingek gallérja lehet álló vagy lehajtott, a gallér vége lehet szögletes vagy lekerekített. A lehajtott gallérnál alkalmazható a legombolt változat is.
Blúzoknál is lehetségesek az ingnél felsorolt változatok, de lehet még sálgallért, masnit, zsabót, vagy más megoldást is alkalmazni, vagy akár gallér nélkül is készülhet.
Az ingekre és blúzokra is varrhatnak zsebet. Az ingek is és a blúzok is készülhetnek egyenes vagy karcsúsított fazonnal, hosszabb vagy rövidebb változatban, és hordhatjuk a nadrágba/szoknyába betűrve, vagy azon kívül.
Az ujj lehet rövid háromnegyedes, vagy hosszú, de a blúz lehet akár ujjatlan is.
A hosszú ujj vége lehet kézelős, blúznál húzott, vagy csak simán felvarrt.
A blúzok közül a hosszabb fazonok szintén vékonyítanak, de ehhez megfelelő szín, minta és kiegészítők is kellenek. Ha a mellet szeretnénk hangsúlyozni, akkor választhatunk mélyebb dekoltázsú blúzt, kisebb mell esetén, ajánlható a zsabó, a fodor, vagy más nagyobb díszítés divattól függően.
A női és férfi ruházat elegáns darabja a blézer, illetve a zakó. A kereskedelemben kapható külön darabként, de jellemzőbb kosztüm és öltöny részeként nadrággal, illetve szoknyával. A zakók és blézerek fazonválasztékát a hossz, a derék fazonja, a gallér, a gombolás, a zseb és a díszítések határozzák meg.
Egy jól megválasztott hosszal és fazonnal kiemelhetjük az előnyös tulajdonságainkat, és palástolhatjuk kisebb-nagyobb hibáinkat.
Ha például a derék-, csípő- és combtájékon alakult ki súlyfelesleg, akkor előnyös lehet az A-vonalú hosszított fazon (gérokk), ami jótékonyan takar. A derék- és mellszűkítés is jól formázza a felsőtestet, ám a szűkítés nélküli darabok optikailag plusz három-négy kilót jelentenek.
Ha V-alakú dekoltázst, vagy duplasoros gombolást alkalmazunk, az tovább nyújtja az alakot.
Szintén karcsúbb hatást eredményeznek a hosszanti szabásvonalak mentén elhelyezett díszítések, varrások. A vékony, jó alakú nők testmagasságtól függetlenül viselhetnek rövid állású, kevéssel derék alatt végződő blézert.
Nekik jól áll az egyenes fazonú, dzsekiszerű, és a karcsúsított szabású kosztümkabát is. A gombok száma is fontos. Az egygombos fazon szinte mindenkinek jól áll, a kétgombosnál az alacsonyabbak, illetve a teltebbek számára előnyösebb, ha csak az egyik gombot gombolják be.
A többgombos fazon a magasabb, vékony hölgyeknek áll igazán jól.
Vékony alakon jól mutat a rövid állású, éppen csípőig érő blézer. Aki körte alkatú, illetve felsőrészénél nagyobb konfekcióméretű szoknyát visel, az inkább hosszított szabású blézert hordjon, mivel ez ellensúlyozza a szélesebb alsótestet.
Mostanában jellemző a stílusok keverése; elegáns, karcsúsított vonalú bársony blézert felvehetünk farmernadrághoz is. A rövid szövetkabátkák szintén társíthatók lezserebb ruhaneműkkel, akár farmerral. A military stílusú, sokzsebes, váll-lapos, öves kiskabátok pedig színben harmonizáló, bő szoknyával is hordhatók.
A rátétek, díszítések, varrások elhelyezésekor tartsuk szem előtt, hogy a legtöbb plusz fazonelem, kiegészítő erősíti azt a testrészt, ahová kerül.
A válltömés a vállakat, a melldíszítés a melleket fogja kiemelni, a fodros zsebek pedig a csípőt. A férfizakók alapvető fazonjai, alapanyagai igen változatosak. A legjobb minőségű zakók gyapjúból készülnek, de elterjedtebb a kevert szálas szövet.
A klasszikus zakó nem karcsúsított, de egyre inkább elterjedt az enyhén vagy erőteljesebben karcsúsított fazon. Hátul készülhet egy vagy két hasítékkal.
Gombolása lehet egysoros vagy kétsoros. Az egysoros a gyakoribb, mert ez szinte minden alkaton jól áll, míg a kétsoros erősít, így inkább a vékonyabbaknak előnyös. Az egysoros zakókon a gombok száma divattól függően 1, 2 vagy 3.
A legalsó gombot mindig, leüléskor pedig az összes gombot illik kigombolni.
A zakó hossza akkor a legmegfelelőbb, ha a leengedett kéz tenyerének közepéig ér. A zakó ujja legfeljebb kézfej-középig érjen, de divatos, ha alóla kb. egy-másfél centire kilóg az ingujj.
A válltömés ne érjen túl a váll vonalánál. A méret, a bőség akkor megfelelő, ha a zakó eleje, és az ing mellrésze közé befér a viselő nyitott tenyere, de ha az ökle is, akkor már nagy.
A szmoking: kiemelt alkalmakhoz illő, délutáni, esti viselet, legfőbb jellemzője a tükörselyem fazonos gallér vagy sálgallér. A klasszikus szmoking fekete, egysoros gombolású, fazonos-, vagy sálgalléros, a zakó hátoldalán nincs hasíték. Széles selyemövet, fehér, esetleg krémszínű inget, csokornyakkendőt illik viselni hozzá, a nadrágon oldalt selyemcsík (galon) van.
A frakk is alkalmakhoz illő, de kizárólag esti társasági viselet. Derékra szabott, mellényes öltözet, amelyen hátul lelógó „szárnyak” vannak. A hozzá tartozó csokornyakkendő fehér, esetleg krémszínű, a nadrágon kétsoros galon van, az ing álló nyakú.
Zsakett: jellemzője a szűk, szürke csíkos nadrág, a zakó pedig egyszínű sötét, eleje csapott fecskeforma.
Atilla és bocskai: magyaros viselet, a mellrészen zsinórozással.
A ruházati termékeket alapanyaguk szerint három alapvető csoportba soroljuk:
Természetes eredetű a pamut, a len, a selyem és a gyapjú. A pamut és a len növényi eredetű.
Jó nedvszívók, könnyen tisztíthatók, kellemes viseletet biztosítanak. Sajnos könnyen gyűrődnek, és a tiszta len nehezen vasalható. Mindkét anyag mosáskor összemegy, varrás előtt érdemes beavatni.
A selyem és a gyapjú állati eredetű, az alapanyagok között nem a legolcsóbb, de jó minőségű ruhákat készíthetünk belőlük. A selyem lágy, kissé csúszós, és erős alapanyag.
Vastagságától függően lehet könnyű vagy nehéz. Felhasználható blúzok, ingek, de akár ágyneműk készítésére is. A gyapjú előnye, hogy meleg és rugalmas, főként kötöttárukhoz, kosztümökhöz, öltönyökhöz használják. Tisztítása viszont nem egyszerű, mert könnyen összemegy, nemezelődik.
A mesterséges alapanyagok választéka igen széles. A legtöbbjük a természetes szálasanyagok tulajdonságait „igyekszik utánozni”, nem gyűrődik, formatartó, és jól mosható, de vannak olyanok, amelyek bolyhosodnak, vagy más hátrányuk van.
Az akril például a gyapjúhoz hasonló. A poliészter nagyon erős, nem gyűrődik, formatartó, könnyen mosható, gyorsan szárad, de nem nedvszívó.
A fonala hasonlít a gyapjúra vagy a selyemre, gyakran keverik ezekkel a szálakkal, illetve más természetes szálakkal (kevertszálas anyag). Tökéletes vászonanyag, ha pamutszállal keverik. A poliamid (nejlon) is erős, kevésbé nedvszívó, de a legfontosabb, hogy nagyon rugalmas.
A viszkóz szálat is elég gyakran használják önállóan, illetve pamutszálhoz keverve, esetleg pamut helyettesítésére poliészterrel keverve. Viselési tulajdonságokban leginkább a pamuthoz hasonlít. A legtöbb kelme és szövet kevertszálas.
A másik anyag hozzáadásával az egyes alapanyagok előnyös tulajdonságait erősítik, és a hátrányokat igyekeznek megszüntetni.
Váróczi Ákos a VÁRÓCZI Üzletberendezés ügyvezetője Ákos megreformálta saját iparágát azzal, hogy a klasszikusan offline vásárolt termékeiket elsőként kezdték webáruházban is értékesíteni. Magyarország mellett még Romániában és Szerbiában is van saját üzletük. Közgazdász és 3 gyermek büszke édesapja.